Egoista én azt mondatja velem, hogy erről most muszály megemlékeznem. Ilyen is csak egyszer van, de az összes többi is csak egyszer van az ember életében. Minden évben ugyanazon a napon, csak minden évben egyre nagyobb az ünneplendő szám. A mostani elég kerek. Elkeserítően az. Megpróbálom nem mélabúsan felfogni, de nem tudom, sikerülni fog-e. Magamat ismerve...hagyjuk. Szóval 30 éves vagyok. Nézni ezt a számot a monitoron, s belegondolni, hogy harminc évet leéltem már. És itt nem áll meg, lesz ez még több is. Boldog szülinapot nekem!
Egy ismerősöm, saját születése napján minden évben felköszönti édesanyját egy szál virággal. Szép hagyomány, hisz neki köszönheti azt, hogy a világon van. Nem engem kellene ünnepelni, hanem anyukámat. Azt sokkal jobban viselném.
