Tesztelem az embereket, persze tudtuk nélkül. Nem tudja magáról senki, hogy ő benne van-e a tesztalanyaim közt, nem is tud senki erről az újfajta szokásomról (eddig nem tudott róla senki). Mi a jó ebben? Több dolog is. Az illető - legyen az bárki - nem tud erről, így azt sem tudja, hogy esetleg valamilyen elvárás lenne vele kapcsolatban. Senkit nem érint hátrányosan, semmilyen következménye nincs. Vagyis van. De az csak nekem szól. Ahelyett, hogy bárkivel szemben konkrét elvárásokat támasztanék, inkább csak kérés, kérdés nélkül tesztelem őket. Persze nem mindenkit ugyanúgy. Ez egy nagyon önös célú játék, de a lehetőség bárki számára adott.
Hozzáteszem, eddig szinte mindenki - akit érintett a "játékom" - elbukott a teszten, de ez is csak engem bánt, vagy nem bánt. Mindenesetre elgondolkoztat, hogy azon emberekkel, akikkel eddig foglalkoztam érdemes-e továbbra is törődni, ha ők értem egyetlen apró, pici lépésre sem képesek...