Nincs időm. Fáradt vagyok, és kedvem sincs. Felújítás ezerrel, rom-eltakarítás, s már belefáradok, mert úgy érzem nem jutok egyről a kettőre. Apum sokat segít, még jó, hogy ő van. Az érzelemhullámok gerjesztette agyszüleményeket meg nem jut időm levésni, így semmi érdemeset nem bírok kitalálni, mert mire idejutok, az akkor még fontosnak vélt gondolatok már nem tűnnek annak. Csak azt tudom, hogy írnék, de nincs mit.
...
2010.05.04. 16:31
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kritikus-ok.blog.hu/api/trackback/id/tr841974315
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.